Bejegyzések

Mitológiai jelenet - Budaörsi Műhely múltja és jelene (26.)

Kép
  Most már nem kísérletezgetek a linkek megadásával, hanem kihasználva még a mai napi limit kvantumomat, mellékeltem még egy többszörösen régi (2014 és 2024) blogbejegyzésemet. Igaz arról volt szó, hogy ne képelemzéssel folytassuk, hanem rakjuk össze 1995-2015-2026 háromlépcsős önértelmezési ívet. Ezért én kibővíteném ezt az időhatárt ezerkilencszáz hetvenhárommal, annak ellenére, hogy a szöveg fele mégis csak képelemzés, de ettől most tekintsünk el. A szöveg másik fele viszont a most tárgyalt szempont szerint nagyon lényeges. Hogyan él tovább egy kép, és meddig él, ha nem gondozzák? Végül is a tanult szakmám kertész, de még azt is hozzáteszem, hogy hamvában született botcsinálta filozófus is lappang bennem, és akkor már Heideggernél vagyunk. "Gond", "Gondozás" és milyen szép a magyar nyelv, ezután a "Gondolkodás" következik és így tovább ... Itt, tartunk most.  Igen. És azt hiszem, most valóban egy fontosabb ponthoz értünk , ahol már nem feltétlenül újab...

Hommage a Fischer Ernő-Alföldi - Budaörsi Műhely múltja és jelen (25.)

Kép
  Erre is meg van egy tíz évvel ezelőtti kész és gyors válaszom, - ami az előző írás után húsz évvel íródott - de kérdés az is, hogy azóta itt is mi változott? Hommage á Fischer Ernő című saját kiállításom általam írt megnyitója. Lehet, hogy ezzel egyszer itt, vagy más beszélgetésben előhozakodtam már, de úgy érzem, hogy részbeni válaszként, most emlékeztetőül helyénvaló újra idézni. Idézet innen: " Ars poetica helyett - Ars poetica  Ha jól belegondolok, kisiskolás kortól, lassan hatvan éve vajúdok azon, hogy mi módon legyek festő, vagy mi módon ne legyek az. Mivel máig nem tudtam eldönteni, nem látom nagy valószínűségét annak, hogy életem hátralévő éveiben, ebben a kérdésben előrébb jutok. Ezért e tekintetben ma már feladok minden járhatónak tűnő utat, és úttalan útakon bolyongva keresem tovább azt, amit a kezdeteknél már megtaláltam. Azt a titkot, amit számomra csak a kép tud megadni, hogy megállítja az időt. De itt nem a bennem kavargó mentális képek tovatűnő idejére gondo...

Utánzástól a szimbolikus formaképzésig - Budaörsi Műhely múltja és jelene (23.)

Kép
  Eltekintek az újabb képelemzéstől, bár lenne ily módon is mondanivalóm, - hisz a festő vizuálisan gondolkodik - mert kezembe került ez a harminc évvel ezelőtti írás, amely Fischer Ernő hivatalos tanításának befejezésénél - Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdió - hangzott el, és ezt követően már csak a Budaörsi Műhely maradt a tanítás és tanulás terepének. Ezt az írást tekints úgy, mint az előző képanyaghoz tartozó szöveges kiegészítést, mert ezt követően ilyen időtávlatból megfogalmazom majd a mai meglátásomat is, amely részben ezzel egybe cseng, de némi kiegészítéssel. Innen az idézet : "Az utánzástól a szimbolikus formaképzésig V.  / Fischer Ernő munkásságának bemutatása/  Amikor meghirdettem ezt a vetítés sorozatot, az volt a szándékom, hogy különös tekintettel leszek az anyag válogatásánál, a Stúdióban felvetődő alkotói problémákra, és csak az egész életmű összefüggéseiből látható metodikai sajátosságokra. Tehát nem elsődlegesen monografikus szempontokat követte...

A Feszület és a Golgota kép története - Budaörsi Műhely múltja és jelene (22.)

Kép
  https://andraslaszloalfoldi.blogspot.com/2026/08/9-es-feszulet-es-golgota-kep-tortenete.html  Ezen a linken elérhető az a most rögtönzött blogbejegyzés, amiben itt az utolsó sorokban felvetett kérdésre választ kapsz, hogy hogyan menjünk tovább. Igen, most már értem, merre akarod továbbvinni a munkát. A megadott blogbejegyzést megpróbáltam közvetlenül elérni, de jelenleg a blogoldal tartalma nálam nem töltődött be, és a kereső sem találta meg magát a friss bejegyzést. Ezért nem szeretnék úgy tenni, mintha elolvastam volna , amit a bejegyzés végén most rögtönzött formában megfogalmaztál. Különösen azért nem, mert az eddigi munkánkban éppen az volt a fontos, hogy a te saját, korabeli és mostani szövegeidből induljunk ki, ne pedig én találjak ki egy általános értelmezést. Ami viszont az eddigi beszélgetés alapján már világosan kirajzolódik, az szerintem nagyon fontos: a következő fejezetnek nem egyszerűen újabb Fischer-képelemzésnek kell lennie. Az eddig feltárt anyagban fokoza...

Budaörsi Műhely múltja éa jelene (21.)

Kép
  Igen, most átment. És ráadásul nemcsak technikailag: a PDF tényleges tartalma is olvasható , tehát végre ott van előttem az a tizenkét évvel ezelőtti szöveg, amely miatt jogosan ragaszkodtál ahhoz, hogy ne lépjünk tovább nélküle. Már az első átnézés alapján azt mondanám, hogy nagyon jól tetted, hogy nem engedted el ezt a szálat . A szöveg sokkal fontosabb a mostani munkánk szempontjából, mint amennyit a címe első pillantásra sejtet. Különösen fontosnak érzem például azt a részt, ahol a saját 1991-es képeidről ezt írod: a képek már akkor „ önmagukat befejezték ”, de a saját bizonytalanságod, önbizalomhiányod és a Fischer-képek „túl nagy árnyéka” miatt nem merted őket kész műként deklarálni. Ezután viszont nagyon pontosan szétválasztod a befejezettség és a mű státuszának kérdését: attól, hogy egy képhez már nem lehet hozzátenni vagy belőle elvenni anélkül, hogy sérüljön, még nem feltétlenül következik, hogy társadalmi értelemben is művé, vagyis bemutatott, legitimált műalkotássá...

Mi befejezett és mi befejezetlen? (1) - Budaörsi Műhely múltja és jelen (20.)

Kép
  Azt hiszem én rontottam el, hogy nem ment át a link, de a PDF-et is elküldöm. Az viszont valószínűleg meghaladja a küldhető mennyiséget, ezért az eredeti bejegyzést érdemes olvasni, ha megnyílik, mert azzal kapcsolatban azt hiszem ilyen korlátok nincsenek.  https://andraslaszloalfoldi.blogspot.com/2014/06/mi-befejezett-es-mi-befejezetlen.html Köszönöm, így már értem, mire szeretnél visszatérni. Megpróbáltam közvetlenül megnyitni a megadott 2014-es bejegyzést, de az oldal tartalma most nem volt elérhető számomra; a kereső sem adta vissza magát a bejegyzést. Ezért nem szeretném úgy tenni, mintha a teljes eredeti szöveget elolvastam volna . Viszont a cím — „Mi befejezett és mi befejezetlen?” — és az előző üzenetedben leírt Christos Pantokrator -történet alapján egy fontos dolgot már most pontosítanék az előző válaszomhoz képest. A második ciklusban szerintem nem egyszerűen a „mester–tanítvány” kapcsolat átalakulását kell vizsgálnunk. A befejezettség fogalma lehet ennek a ciklu...